Kedves Olvasni vágyó!
A regényt elköltöztettem egy zárt Facebook csoportba, továbbiakban itt olvasható!
2018. január 25., csütörtök
2018. január 23., kedd
Hír-adó
Jó sok idő eltelt az utolsó bejegyzésem óta. Hallgatásom oka, elmélyülés volt, olyannyira, hogy közben elvesztettem magam, kihasználva az adventi várakozást, én is várakoztam, hogy talán valamikor most már majd csak megkerülök! Aztán az új év, első pár napjának valamelyikében, azt éreztem megvagyok és újra kifelé akarok lenni. Dübörgött bennem a tett vágy, még soha nem éreztem ennyire erősen, amihez a hosszú, nyugodt kilégzési szakasz segített hozzá. Ott voltam magamat meglelve, tele erővel, de nulla tervvel a zsebemben :(, semmi cél.
Ennek a pillanatnak a felismerésekor még jobban feszített és tombolt bennem a csinálni akarás, Murphy nincs szabadságon. Mi a bánatot kezdjek? Merre induljak? Melyik terv legyen a fő csapás? Aztán rájöttem, nem határozhatom meg most, a tuti irányt a tuti céllal, mert tudjuk az élet nem ilyen - reggel még tudod, hogy ma kimosol két adagot és este konstatálod, hogy nem hogy kettőd de egyet sem sikerült, mert a gyerek épp lázas beteg lett és egész nap őt ápoltad - egy dolgot tehetek, elhatározom, hogy elindulok. Mondjuk előre?! :)
Nálam az előre a Sajátterápia kidolgozását, és ennek gyakorlati megvalósítását jelenti. Jelen esetben felkértem két alanyt, hogy egy 28 napos komfort zóna kilépést csináljanak végig, az én kíséretemmel. A folyamat bizalmas, információt nem adhatok ki, de a végén az én élmény beszámoló nem fog elmaradni az biztos, ha szerencsém van az alanyok is nyilatkoznak!
Addig is valami másról beszélhetek nektek, valamiről amit őrizgetek már egy ideje, egy regény kezdeményt, ami egy ötödikes lányról szól, hogy milyen viszontagságokat él meg a mindennapokban, otthon, a családjában és egy Waldorf iskolai közösségben. Elindult velem ez az írás, mentem vele előre, de mindig megtorpantam. Aztán felismertem az okát. Nem tudok várni, nem tudom kivárni, hogy ebből regény legyen, én már most megakarom osztani veletek!!! Döntöttem!!!
Világ elé, elétek tárom, alkotásom, mert bizalmam van felétek, hogy olvasóként segítetek nekem abban, hogy újra szárnyalhassak ebben a világban.
Kis(s-?)kamasz kor - Nagykamasz gond címmel, hamarosan olvashatjátok Lilla napi beszámolóját!
Ennek a pillanatnak a felismerésekor még jobban feszített és tombolt bennem a csinálni akarás, Murphy nincs szabadságon. Mi a bánatot kezdjek? Merre induljak? Melyik terv legyen a fő csapás? Aztán rájöttem, nem határozhatom meg most, a tuti irányt a tuti céllal, mert tudjuk az élet nem ilyen - reggel még tudod, hogy ma kimosol két adagot és este konstatálod, hogy nem hogy kettőd de egyet sem sikerült, mert a gyerek épp lázas beteg lett és egész nap őt ápoltad - egy dolgot tehetek, elhatározom, hogy elindulok. Mondjuk előre?! :)
Nálam az előre a Sajátterápia kidolgozását, és ennek gyakorlati megvalósítását jelenti. Jelen esetben felkértem két alanyt, hogy egy 28 napos komfort zóna kilépést csináljanak végig, az én kíséretemmel. A folyamat bizalmas, információt nem adhatok ki, de a végén az én élmény beszámoló nem fog elmaradni az biztos, ha szerencsém van az alanyok is nyilatkoznak!
Addig is valami másról beszélhetek nektek, valamiről amit őrizgetek már egy ideje, egy regény kezdeményt, ami egy ötödikes lányról szól, hogy milyen viszontagságokat él meg a mindennapokban, otthon, a családjában és egy Waldorf iskolai közösségben. Elindult velem ez az írás, mentem vele előre, de mindig megtorpantam. Aztán felismertem az okát. Nem tudok várni, nem tudom kivárni, hogy ebből regény legyen, én már most megakarom osztani veletek!!! Döntöttem!!!
Világ elé, elétek tárom, alkotásom, mert bizalmam van felétek, hogy olvasóként segítetek nekem abban, hogy újra szárnyalhassak ebben a világban.
Kis(s-?)kamasz kor - Nagykamasz gond címmel, hamarosan olvashatjátok Lilla napi beszámolóját!
Íme a könyv borító és a könyv illusztrációja! Ilyen lenne, ha könyv lenne! :)
by Kiss Lili
Hamarosan indul a sorozat!
N,
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)