Lilim varrogat :)

Kedves ovistársunk (Hana) születésnapjára készítettünk ajándékot együtt a Lilivel. Kitaláltuk, hogy táskát készítünk. A gyerekek az oviban szoktak varrogatni, így ez a része már ment elég jól ment Neki. Kiszabtam a táska alapját filcből, befűztem a cérnát és Lilim nekilátott. Megdöbbentem. Egy szuszra végig varrta az egyik oldalt, majd még egy szuszra a másikat. Nem gondoltam volna, hogy ilyen kitartó lesz. Nagyon büszke voltam rá!

Másnap gyöngyöket varrtunk az elejére, én varrtam, Lilim válogatott és fűzte a tűre. Végül rákerült a horgolt pánt is.

A készítő és műve:

Saját készítésű kiskonyhánk

Karácsony...karácsony....mikor is volt már....lassan itt a húsvét...
Gondoltam nem várok a következő karácsonyig, így megosztom Veletek mit is készítettek az angyalok  lánykáinknak a mi segítségünkkel együtt karácsonyra.
Itt most le akartam írni a menetet, le is írtam csak kitöröltem. Mi lesz, ha elolvassa Lili mikor már tud olvasni és csalódni fog....ezt nem szeretném.....
Szóval azt hiszem történetet nem körítek most, inkább beszéljenek a képek....

Köszönet az ovinak a baldachinért, a hely biztosításáért, köszönet Betti Angyalnak a sok-sok tanácsért, segítségért!!!!!! Köszönet Antinak és Józsinak a szerszámokért!!!!

Esik eső, csepereg...

Tegnap reggel felébredve és kinézve az ablakon, nagyon lehangolódtam. Ennyi napsütés után most esik. :( Nem volt kedvem elindulni az oviba. Leérve már kicsit jobb lett a hangulatom, nem szakadt csak szemetelt. Huhh...
Viszont mikor Liliért mentem már sokkal rosszabb volt a helyzet, elkezdett szakadni. Ernyő persze nem volt nálam, mert utálom. Gyerekeknek sityka fel és indulás hazafelé. Természetesen ilyenkor, mikor az ember lánya sietne haza minden lelassul...legfőképp a forgalom.
Kilépve az ovi kapuján, sétálva a lányokkal a csepergő esőben, elkezdtem énekelni. Az eső, és ott, az a pillanat életre hívott egy dalt belőlem:

Forrás: itt

Esik eső, csepereg

Megáznak a verebek.
Bebújnak egy dúc alá

Ott várják, hogy majd eláll.

Már nem esik, nem szakad,

Nem áznak a madarak.

A veréb is kirepül,

Szól a Napnak: Gyere süss!!!

Csak úgy jött a szöveg és a dallam, a buszon ülve azon kaptam magamat, hogy egy gyerek dalt komponáltunk a lányokkal. :) Főleg Lili volt a segítségem. Énekelte velem, ez pedig segített az újabb sor megszületésében. A dal hatására elkezdtem nézni a jó oldalát az esőnek: vizet ad a földben megbúvó virág magoknak, hagymáknak, frissességet a levegőnek, ivó vizet némely állatoknak. Minden más színben pompázott. Eltűnt a reggeli rossz hangulat, meghitt és békés volt a lelkem, a testem viszont nagyon elfáradt.

Varázslatos oviszsák...

...legalább is Nekem az :)!

Nagyon hosszú idő volt mire elkészült, de azt hiszem megérte.

Lili a XVI. kerületi Tündérrózsa oviba jár, amitől én nagyon boldog vagyok!!! Rengeteg mindent kaptam ettől az ovitól, és szerintem fogok is. A "waldorfvilág" a lelkem mélyéig hatol és felszínre hoz olyan dolgokat amik nagyon mélyen rejtve vannak bennem. Megálmodtam a zsákot, egyszer csak kipattant a fejemből....lerajzoltam, megterveztem. A tűnemezeléstől féltem, mert előtte talán ha egy dolgot készítettem, de mikor elkezdtem csinálni, mintha mindig is ezt csináltam volna....fantasztikus érzés volt.

Járt a kezem és megszületett egy manó, aztán azon kaptam magam, hogy a tündér sejtelmesen a rózsafa ágai közé lopódzott... 

(needle felted sack of nursery school)

A kép megtervezése után, elkészült a zsák szabásmintáját. Kívül natúr filc (erre tűnemezletem), belül pedig  szép, apró virágmintás vászon anyag (színben és mintában is harmonizál egy kicsit a rózsafával). A belső rész (vászon) géppel, az egész pedig kézzel van összevarrva.

 A zsák bal oldalán alul a mezőn a fatörzsön egy mókus csücsül, és egy manó kukucskál ki, középen egy rózsafa van, jobb oldalon alul sün család és egy kis tó benne egy tündérrózsával, partján két nád és őszi falevelek. A kép felső részén bal oldalt egy elszabadult papír sárkány, ami filcből van rávarrva úgy, hogy az egyik oldalát nem varrtam le, így praktikus hajgumitároló :). Ezen az oldalon még egy harkály látható. Jobb oldalon pedig egy feketerigó fészekben (vajon a hím is beül a fészekbe?), felette pedig egy tündér a rózsafán, ami tündér-rózsafa valójában! :):):):):)

Ha megtetszett és szeretnél valami hasonlót (táskát, képet, párnát...stb.) keress bátra, rendelésre szívesen készítek!

Múlik az idő....

Rég jártam erre, már lassan 5 hónapja. Nagyon megy az idő. Arról nem is beszélve, hogy közben mennyi minden történik. Még nem sikerült megtalálnom azt a családot akinél gyerekvigyázást vállalnék. Keresni sem nagyon kerestem az igaz. Valahogy másfele volt a fókuszom. Lili ovija, munka, kézművesség.
Valahogy ezek így együtt keltettek fel bennem valamit. Azon kaptam magam, hogy alkotok és ezt nagyon élvezem, képes lennék egész nap ezt csinálni!
Rengeteg esemény volt, ami mindig előhívott valami szépséget. Beindult a fantáziám, megálmodtam valamit, aztán elkezdett járni a kezem és megszületett egy alkotás. Volt, hogy szinte nem is gondolkodtam, nekiültem és a fejem úgy vezette a kezemet, hogy nem tudtam róla, az alkotás végén a műre tekintve eszméltem fel, hogy te jó ég ezt én csináltam. Megdöbbentő, de ugyanakkor nagyon izgalmas és szinte már misztikus volt ez az érzés. Talán az alkotás, a művészet hatalma, ami magával ragadott? Nem tudom. Amit tudok, hogy élvezem mikor alkotok, minden egyes percét. A megálmodástól a tervezésen, a rajzoláson keresztül, a szabás, a varráson át, az utolsó felvonásig, ami általában a kész mű csomagolása.
Szeretném ezt az oldalamat is bemutatni, megmutatni. Összegyűjtöttem a képeket az alkotásaimról, és úgy értékeltem, hogy bejegyzést érdemelnek, hiszen minden egyes alkotásnak története van, megmutatom őket sorjában.

A bejegyzés címére tekintve egyik kedvenc képem jut az eszembe, ami a régmúltban készült, egy elkapott kedves pillanat, ami megdobogtatja a szívemet mikor ránézek. Őszi levelek varázslatos mesét mondanak az én lányomnak, bárcsak én is érthetném....de talán majd egyszer Nekem is mesélnek.....