2011. április 1., péntek

Mai nap...



két idézet fogott meg...és folyamatosan ezek körül jár az eszem. Gondoltam megosztom veletek hátha Nektek is megszólal.

"A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra. A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik."
Muhammad Ali
Több embert ismerek, akinek szárnya van - igenis, szárnya. Csak nem szoktak erről beszélni, nem is lenne helyénvaló. Még viselni is csak rejtve szokták, zakó, kabát vagy blúz alatt. Elvégre nem lehet fedetlen szárnyakkal villamosra szállni, még akkor se, ha nincsen tábla, amely kimondaná: "Szárnyakkal felszállni tilos!"
Ancsel Éva filozófus, költő


forrás: itt
Többször próbálkoztam felröppenni, de valahogy mindig szárnyaszegetten értem földet.  Már azt sem tudom, hogy megvannak-e a szárnyaim, de egyet biztosan tudok: repülésre születtem. A sok év alatt talán már megerősödött/megerősödtem egy újabb próbálkozásra. Össze kell gyűjtenem minden erőmet, az összes magamba vetett hitet, hogy kiálljak a környék legmagasabb sziklájára és alávessem magam. Most vagy soha.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése