A szülőnek is!

Lili ma elment a nagyihoz, mi kimentünk a teraszra Annával és integettünk Nekik. Ahogy lenéztem a harmadikról és láttam a ház lábánál álló majdnem négyévesemet, belémhasított egy érzés: "Te jó ég, milyen nagy lányom van!"
Szeptembertől óvodás lesz! El kell engednem...ha belegondolok, mint most, elfog a sírás. Zokogok.
Szeptembertől megváltozik az életünk, a kötetlen együttlét átalakul...Lili az óviban tölti a délelőttöket, én meg reményeim szerin munkával, Annával. Idő kell még megszokjuk, még mind a ketten beszokunk. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem félek. Félek, viszont izgalom is van bennem, egy újabb kihívás.
Azt hiszem Nekem több időre lesz szükségem még beszokom. Nagyon fog hiányozni a Lili délelőttönként...nagyon...
Hogy miért is írom le mindezt? Mert úgy gondolom, hogy az anyák (szerintem az apák is :)) nagy része így érez. Ki mélyebben, ki kevésbé mélyen...talán, hogy ne fájjon annyira, védekező mehanizmus. Aki ismer az tudja, hogy az a fajta ember vagyok, aki mélyre merül, ott szíve minden pólusával érez, legyen az jó vagy rossz érzés, majd felszínre bukkanok, megkönnyebbülve. Szeretek érezni, szeretem az érzéseket átélni, megelélni...
Visszatérve az előző gondolatmenethez: minden szülőnek nehéz az elválas gyermekétől, legyen az egy hétvégi nagyizás, ovi, bébiszitterre való rábízás...nehéz. Kimondva és kimondatlanul.
Úgy gondolom, hogy az általam nyújtott gyerekfelügyelet nem kizárólag csak rólam és a vigyázandó gyerek(ek)ről szólna, hanem a szülőről is! Mikor letekil a "munkaidőm", nem kutyafuttában szeretnék távozni, három mondatban összefoglalva, mi is történt ma. Szeretnék élő kapcsolatot teremteni a szülővel, részletes elmesélve mi történt ma, lehetőséget adva ezzel, hogy újra átéljük a napot, a szülővel is. Természetesen, ha a szülő is úgy érzi van megosztani valója, amit szívesen elmesélne nekem, azt én hatalmas megtiszteltetésnek venném, szívesen fogadnám!
A mai érzéseim ezt az utat mutatták, hogy a szülőnek is kellhet segítség az elengedéshez, hogy kinek milyen az mindig a helyzet dönti el, ez egyedi. Igyekszem nyitott szívvel lenni, hogy az adott helyzetben megtaláljam a személyre szabott segítséget!